Egy fejlődő város

Egy fejlődő városA mai világban nehéz eldönteni, hogy az ember mivel is foglalkozzon hosszútávon, mivel a munkaerőpiac nagyon telített lett. Továbbá akik tovább szeretnék képezni magukat, azoknak egyáltalán nincs könnyű dolguk, ugyanis a képzési paletta nagyon sokrétű, mint a makói hagyma. Elsősorban olyan képzést célszerű választani, amelyre a munkaerőpiac igényt tart, és amivel könnyen el lehet helyezkedni. Persze az sem hátrány, ha olyan szakot választunk, ami érdekel is bennünket. A Dél-Alföldön létezik egy város, amely dinamikusan fejlődik évről-évre. Ez a település Makó, a „virágváros.” Idegenforgalmi, kulturális, és oktatási központ is egyben. Kulturális élete a XX. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt József Attila. A munkaerőpiac legtöbb szakmája megtalálható a városban. Munkahely választásnál számos tényezőt figyelembe kell vennünk. Milyen munkát végeznénk szívesebben, hol szeretnénk dolgozni, például Makón, vagy környékén, esetleg másik városban. Az állások makó weboldalon most számos álláslehetőség közül tud válogatni, hiszen a szakmák különböző kategóriákra vannak osztva érdeklődési köreinek megfelelően. Döntsön megfontoltan, és pályázza meg az ideális állást akár még ma!

Története II.

Története II.Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a város elsőként csatlakozott a toborzásba, itt mondja el Kossuth a hadba hívó beszédét. De innen indult az Asztalos János által vezetett parasztmozgalom is, valamint itt állomásozott a királyi 38. Mollináry gyalogezred is. Látványos fejlődés indul a város életében a 19. századi filoxéravész idején, amikor is a homoki szőlőültetvények jó része épségben maradt a hegyvidéki szőlőket kivéve. A filoxéra ugyanis egy gyökértetű, amely károkozásával a növényt voltaképp megfolytja. Így megalapozódott a város gyümölcstermelési központtá válása.  Munkaerő által virágzott a város. 1870-ben a város Törvényhatósági jogú várossá emelkedett, majd megépült a ma is működő büntető-végrehajtási intézet. 1911 nyarán földrengés rázta meg az országot, amely amplitúdója Kecskeméten volt a legnagyobb, ezzel 8 millió aranykorona értékű kárt okozva. A világháborúk során sok kecskeméti férfi vonult harcba,1944-ben pedig a szovjetek elfoglalták a várost. Ezt követően Kecskemét fontos szerepet kapott, 1950-ben a legnagyobb területű megye székhelye lett. az 1956-os események a várost is elérték, sokan estek a sortüzek áldozatául, illetve egy egész cigánytelepet semmisítettek meg. Ha munkát keres, látogassa meg az állások kecskeméten weboldalt!

Győr városrészei

Győr városrészeiA város  megyei jogú város, így a polgármesteri hivatala több ügyet is ellát, több kisebb hivatal segíti munkáját. Korábban a várost kerületekre osztották, de ez a felosztás mára megszűnt.  Nem múlt el azonban nyomtalanul, a régebbi utcanévtáblák a mai napig emlékeztetnek a kerületi felosztásra. Ma a város kisebb-nagyobb ügyeit egységes hivatal végzi több telephelyen, a városban szétszórva.  Az újonnan városrészek nagyjából követik a régi kerületi felosztást, azonban több rész újonnan jött létre. Több kisebbségi önkormányzat is működik a városban. A település a következő nagyobb részekből áll: Adyváros( régebben III. Ker.), Belváros (volt I. Ker.), Újváros ( régebben II. Ker.), Gyárváros (régebben  Ker.), Győrszentiván, Gyirmót, Jancsifalu )régebben III. Kerület), Kismegyes (régebben IV. Kerület), Likócs (régebben VI. kerület), Marcalváros (régebben III. Kerület) Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd (V. kerület), Révfalu (VII. Kerület), Sárás (régebben VII. Kerület), Szabadhegy és Sziget. Ha érdekli, milyen munkalehetőségek vannak Győrben, nézzen szét a győri munka weboldalon!

Református templom

Református templomA Debrecen főterén álló Református Nagytemplom, mondhatni a város egyik jelképe. Bár hányattatott sorsa az idők folyamán már nem mutatkozik rajta, de az idők során több ízben megrongálódott vagy pedig tűzvész sújtotta. Az épület klasszicista stílusban épült, amelyet 1803-ban kezdtek meg építeni Thaler József kamarai építész tervei alapján. Két fontosabb történelmi esemény is fűződik a templomhoz: a 1848-49-es forradalom és szabadságharc során ide menekültek a kormány, itt mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását, itt lett kihirdetve a Függetlenségi Nyilatkozat. A II. világháborúban is fontos szerepet kapott, 1944 decemberében ugyancsak itt ülésezett az Ideiglenes Országgyűlés. A gigantikus méretű templom a város központjában, a Kossuth-téren található, grandiózus méreteit érzékelteti a 61 méteres magassága és 55 méter szélességű kereszthajója. Mint más református templomokban, itt is a falak fehérre vannak festve. Magyarország 5. legnehezebb templomi harangja is itt található meg, a Rákóczi-harang. A harang egy tűzvész során egyszer megrongálódott, így újra kellett önteni, a nyugati toronyban helyezték el. Fizikai munkás állásokat is talál a honlapunkon. Mára már csak emlékharangként szolgál az elhunytak emlékére a Rákóczi-nagyharang. Ha a városban keres állást, látogasson el a debreceni álláslehetőségek weboldalra!