Baja

BajaBaja Bács – Kiskun megyében található. Már az ókorban is lakott volt. Első említése 1323 -ból való.  Fontos folyami átkelőhely volt az árpád korban és a török korban is. A 16. századra elnéptelenedett. I. Lipót uralkodása idején bosnyákok, horvátok és szerbek telepedtek le itt majd a 18. században a németek is. Eredetileg a Bajai család tulajdonában volt de Mátyás Király még a 15. században a Czóber családnak adományozta, akik III. Károly uralkodása alatt kapták vissza a települést ekkor már mezővárosként. 1696 -ban lett mezőváros. Buda visszavétele után már magyar kézben volt. A 19. században a vízi szállítás miatt a térségben kiemelkedő szerephez jutott. A reformkorban és a dualizmusban egyaránt fejlődött. 1873 -tól törvényhatósági város volt. Az első világháború után szerb megszállás alatt volt, mint a baranyai magyar köztársaság része. 1921 és 1941 között Bács – Bodrog megye székhelye. Eredetileg Zombor volt az de ma az a Délvidéken van, ami Szerb terület. 1950 -től ismét megyeszékhely. Állásportálja az állás munka baja weboldalon érhető el.

Budaörs

BudaörsBudaörs városa Pest megyében található. 1236 -ban említi először írásos emlék. Szőlőtermelő falu volt a Fehérvári hadi út mellett. 1236 -ban IV. Béla a cisztercieknek adományozta. A 18. században a Zichycsalád kezébe került. A reformkorban és a dualizmusban nem tudni mennyire fejlődött de még az első világháború előtt 1914 -ben HÉV közlekedett itt. Legjelentősebb eseménye a Budaörsi csata, amely nem volt nagy összetűzés ugyan de a második királypuccshoz volt köthető. IV. Károly csak felfüggesztette uralkodói jogkörét tehát tervezte azt visszavenni ezért még 1920 -ban megkísérelt visszatérni ez az első királypuccs. Az 1921 -es visszatérése alkalmával vonatát Horthy kormányzó emberei állították meg. A második puccskísérlet után az utolsó magyar király Madeira szigetén került száműzetésbe, ahol meg is halt végül. A két világháború között az őszibarack termelés fellendül, 1935 -ben hűtőház nyílt a reptér közelében. Budaörsöt szintén érintette az 1946 -47 -es lakosságcsere egyezmény melynek értelmében a budaörsi németeket Németországba vitték. A hatvanas és hetvenes években megépült itt az autópálya. Várossá 1986 -ban nyilvánították. Az interneten fellelhető álláslehetőségek között rengeteg budaörsi álláshirdetés várja a jelentkezőket.

Budakeszi

BudakesziBudakeszi is Pest megyében található. Budaörs is hozzá tartozik, mint kistérségi tag mert Budakeszi járás székhely is. A nemzetközi vadvédelmi tanács is itt székel. Már a római korban fontos település volt mert kereskedelmi út mellett feküdt.  1270 -ben említik először. Azért is volt fontos mert a Tinnye – Esztergom kereskedelmi út itt csatlakozott ezzel Visegrádot ki lehetett kerülni mely vámszedési joggal rendelkezett. 1541 -ben Buda eleste után török kézbe került és nagyrészt elnéptelenedett. A 18. században a Zichy család szerezte meg eredetileg uralkodói birtok volt. Az ide telepített németek szőlőt műveltek így Buda majd Budapest fontos felvásárló volt számukra. A filoxéra járvány miatt a budakeszin lakók jó része a fővárosba ment dolgozni és talált is munkát a millenniumi építkezéseknek köszönhetően. A 20. század elejére a helyi ipar is kialakult. A 19. század végétől turisztikai központtá kezdett válni. Az 1930 -as években már közvetlen buszjárat is összekötötte a fővárossal. Erkel Ferenc is itt lakott. A II. világháború és a német – magyar népességcsere egyezmény is súlyosan érintette. 2007óta a budaörsi járás része. 2013 -ban lett járásszékhely. Állásportálja a legújabb budakeszi állások weboldalon érhető el.

A Csanády Borház

A Csanády BorházIgazi túlélő emlékműként könyvelhető el mivel 19. század legelején lett felépítve és az óta se lett felújítva, ezért hagyományőrző műemléknek lett titulálva. Az 1806-ban épült borház az alföldi puszta legősibb, és Hajdúszoboszló városának legősibb példánya. A Csanády porta egy kis sziget, kis múlt egy kis történelem és megmentett műemléki érték nemcsak a tulajdonosainak, hanem Hajdúszoboszló városának is. A ház valamikor a birtokosai és a hajdúkerület előkelőségeihez tartozott. 1790-ig ez a család adta a kerületi hajdúfőkapitányokat, de az elkövetkezendő időszakban is olyan jeles személyeket adtak a lakosság védelmére, mint admirálisok, különböző bírák, területi képviselők. Ez a ház megélte a reformkort, a szabadság harcot valamint a kiegyezés korát is ezért elmondható, hogy Magyarország számtalan történelmi eseményeiben szerepelt. Az utóbbi időben viszont csak jellegzetes emlékműként tartják számon széles körben, ami egykor a katonaságon belüli és egyéb hivatali szerveknek szolgált jelentős feladatokkal. Ha szeretne részt venni a katonaság sokoldalú témaköreiben vagy egyéb más lehetőségek iránt érdeklődik, keresse fel a legfrissebb hajdúszoboszlói állások weboldalt.